Templomunk története

A település 1287 óta szerepel Békásmegyer néven. A török hódoltság végére teljesen elnéptelenedett A török kiűzése után a Zichy grófok birtokába került, akik németajkú katolikusokkal telepítették be. Az Óbudai plébániához tartoztak. A mai templom helye 1740-ig árkolt temetőhely volt a pestisben elhunytak számára. A temetőt 1778-ban megszüntették. 1756-tól az óbudai plébánia fíliája, 1769-ben önálló plébánia lett. 1946 februárjában és márciusában a katolikus sváb lakosság 92%-át kitelepítették. Az 1970-es években a település keleti részét lebontották, itt épült fel a hatalmas békásmegyeri lakótelep.

A templom építése 1754-ben kezdődött Schaden János Mihály budai építész tervei alapján. 1764-re épült fel a szentély és a hajó a második pillérállásig. Első berendezési tárgyait az Óbudai templomból és a hívek adományaiból szerezték be. 1771-ben a lefalazott ideiglenes homlokzat elé egy fatornyot állítottak. A templom hamarosan kicsinek bizonyult, így 1787-89 folyamán az eredeti tervek szerint a mai formájában kibővítették. Az új homlokzatra hagymakupolás barokk torony került vörös fazsindellyel. Ez a torony 1950-ben villámcsapás következtében leégett. A szűkös anyagiak miatt ideiglenes gúla alakú toronysisakot építettek. Ezt 1993-ban eredeti formájának megfelelő, az eredetileg fazsindelyes, 1924-től palával fedett tetőszerkezetet 1996-ban teljesen felújították, hódfarkú cserép fedéssel. 1995-ben a templom falait víztelenítették, 1997-ben a külső festését újították meg. 1999-ben burkolólapokkal fedték le a padozatot, valamint a padok felújítására és a belső festésre került sor.

Középtornyos főhomlokzatán a torony alatt páros fapillérek között kőkeretes kapu nyílik, felette félköríves kórusablak. A két kapuszárny eredeti copf asztalosmunka. Az épület egyhajós, támpillérekkel gyámolított kontyos nyeregtetős, a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Oldalhomlokzatán 4-4 egyforma szegmentíves kőkeretes ablak nyílik. A szentélyhez mindkét oldalon alacsonyabb oldalépület csatlakozik: sekrestye és gyóntatóhelyiség. A templomkert nyugati oldalán posztamensre helyezett dóri oszlop áll, tetején a XVIII. századból származói Immaculata szoborral, a keleti oldalon nagyméretű faragott feszület 1926-ból.

Szentély

Belső tere három szakaszos. Az előcsarnoktól jobbra csigalépcső vezet a karzatra. Az oltárok az Óbudai trinitárius kolostorból származnak, 1779-ben a rend feloszlatása után elárverezték: a főoltárt Zichy Miklósné grófnő, mellékoltárokat Schauerstein Ferenc óbudai prefektus vette meg és ajándékozta a templomnak. A főoltár szarkofág-menzáján aranyozott fehér copf tabernákulum áll dúsan faragott aranyozott oldalszárnyakkal. A főoltárképen Szent József a gyermek Jézussal látható. 1818-ban Schwartz József festette. Az oltár két oldalán talapzaton Szent Péter és Szent Pál faragott szobra áll, 1766-ban ajándékozta őket a templomnak Zichy grófnő. 1992-ben restaurálták.

Főoltár

A két mellékoltár felépítése hasonlít a főoltáréhoz. A jobboldalinak az oltárképe Nepomuki Szent Jánost (Farkas Nepomuki János, de Jóka volt akkor a plébános), a baloldalié a Fájdalmas Szűzanyát (Pieta) ábrázolja. Mindkettőt Scwartz József festette 1822-ben. Az eredetileg márványfestésű oltárokat 1810-ben felújították, fehérre festették, és ekkor kerültek ide az oltárok gazdag aranyozott díszei, valószínűleg Bebo Károly korábbi munkái.

Fájdalmas Szűzanya mellékoltár

Fájdalmas Szűzanya mellékoltár

Nepomuki Szt. János mellékoltár

Nepomuki Szt. János mellékoltár

1779-ben került ide a szószék, és a régi, igen rossz állapotban lévő orgona helyett a mai orgona. A karzaton lévő copf orgonaszekrény hármas tagolású, áttört rokokói ornamentikával díszítve. A szószék mellvédjét középen Jézus feltámadását ábrázoló dombormű, oldalain a Hit, Remény, Szeretet szimbólumai, illetve a pápai hatalom jelvényei díszítik. Hangvetőjének tetején két empire váza között kereszt emelkedik. A fehérre átfestett szószék díszei aranyozottak, Held Frigyes szobrász alkotásai. A bejáratnál levő kagyló formájú szenteltvíztartó és a liturgikus tér sarkán álló barokk talapzatú keresztelőkút, valamint a kapu és oldalajtó keretek a templomépítés első korszakából valók.

A templom festményei közül jelentős a Tiepolo műhelyéből való kép, amely Szűz Máriát ábrázolja ölében a gyermek Jézussal, előtte Remete Szent Pál és Páduai Szent Antal hódol. Ismeretlen szerzőtől származik a valószínűleg XVIII. századi Szentháromság kép. A Szent Fábiánt és Szent Sebestyént ábrázoló festmény 1873-ból való fogadalmi kép. A templom falait különösen szép empire keretbe foglalt 14 keresztúti stáció díszíti. Az 1792. évi tűzvész alkalmából Milbich Márton Szent Flóriánt ábrázoló képet festett, ugyancsak helytörténeti jelentőségű a nagyobb méretű Szent Flórián kép, amely a száz évvel későbbi, 1891-es tűzvészre emlékeztet.

1978-ban a szentélyből új liturgikus teret alakítottak ki. A szembemiséző oltár az egykori József-hegyi katolikus temető Szent Rókus kápolnájából került ide. Igen szépek a XIX. századi frissen restaurált papi székek.

2008-2009 években a főoltár, majd a szembemiséző oltár és az ambo is felújításra került, visszatérve az eredeti márvány mintához.

Búcsúnapja: május 1. Szent József, a munkás

Budapesti Városvédő Egyesület
Templomtörténeti csoport

A szentmise hirdetései
Kapcsolat

Békásmegyer-Ófalui Szent József
Plébánia

Plébániai iroda: 1038 Budapest, Templom utca 18.
Hivatali órák:
Hétfő: 10:00–12:00
Péntek: 14:00–18:00
Telefon: +36 1 454 0571
E-mail: bekaspleb@communio.hu
Kórházlelkészség (éjjel-nappal hívható):
+36 1 213 9620

Írjon nekünk!