Orgonánk

Dr. Fehér Anikó
kántor

Budapest legrégibb működő orgonája

A Budapest III. kerületében, Békásmegyer Ófaluban található Szent József templomot Schaden János Mihály építette 1754 és 64 között. (Schaden mostohafia és munkatársa volt Nöpauer Máténak a jelentős barokk építőmesternek, aki az 1750-80-as években Buda vezető templomépítő mestere volt, akinek nevéhez fűződik pl. a Batthyány téri Szent Anna-templom, az újlaki templom, a Margit körúti Ferences templom, de a várbéli Erdődy-palota megépítése is.) Schaden tervezte a Lajos utcai Szent Péter és Pál templom plébániaházát és a Zichy kastélyt is.
Az eltelt idő alatt az ófalui templom számos bővítésen, átépítésen, tetőcserén esett át, miután tetőszerkezete 1950-ben leégett.
Itt található Budapest legrégibb működő orgonája. 1792-ben vásárolták a valószínűleg az 1650-80-as években épített hangszert. A barokk pozitív, azaz eredetileg szállítható orgona 13 kisebb, és két oldalt kétszer 7 nagyobb méretű síppal működik. Ma már elektronikus meghajtású, de megtalálható még a régi, lábbal működtetett fújtató is, mely a templomtérből, egy függönnyel eltakart nyíláson át kapta a levegőt. A hangszer egy manuálos, mintegy 3 és fél oktáv hangterjedelmű, pedálműve is kicsiny. 10 regiszter kapcsolója van, ezzel kell a kántornak gazdálkodnia a gyakran igen hideg kórustérben. Csakis szeretettel, odaadással lehet megszólaltatni és tudomásul kell venni, hogy egy szűk félhanggal magasabban szól a kívántnál.

A templom hamarosan kicsinek bizonyult, 1787–89 folyamán az eredeti tervek szerint a mai formájában kibővítették. Az új homlokzatra hagymakupolás barokk torony került vörös fazsindellyel. Ez a torony 1950-ben villámcsapás következtében leégett. A szűkös anyagiak miatt ideiglenes gúla alakú toronysisakot építettek rá, majd 1993 és 96 között a tetőszerkezetet teljesen felújították, hódfarkú cserépfedéssel.

A templom mellett ma egy nagyon szépen kivitelezett és óvott kert áll, játszótérrel, tornaparkkal, szép növényzettel. A templommal szemben áll a plébánia épülete, közösségi termekkel. Munkás Szent József és Jézus szobra, Kontur András munkája.
Középtornyos főhomlokzatán a torony alatt páros fapillérek között kőkeretes kapu nyílik, felette félköríves kórusablak. A két kapuszárny eredeti copf asztalosmunka. Az épület egyhajós, támpillérekkel gyámolított kontyos nyeregtetős, a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. A szentélyhez mindkét oldalon alacsonyabb oldalépület csatlakozik: sekrestye és gyóntatóhelyiség. A templomkert nyugati oldalán posztamensre helyezett dór oszlop áll, tetején a XVIII. századból származó Immaculata szoborral, a keleti oldalon nagyméretű faragott feszület 1926-ból.

Az oltár az 1784-ben II. József által feloszlatott óbudai trinitárius rend kolostorából származik – ez ma a Kiscelli Múzeum.
Az oltárképen a templom védőszentje, munkás Szent József ölében tartja a Kisjézust, körülötte mesterségének szerszámai, fejük körül angyalkák lebegnek a mennyből rájuk sugárzó fényben. Schwartz József műve 1818-ból – vázlata a Budapesti Történeti Múzeumban látható. Az oltár igen gazdag aranydíszítését valószínűleg Bebó Károly, a Zichy család házi szobrásza készítette még 1779 előtt. A főoltár két szárnyán 3-3 rokokó stílusú gyertyatartó áll rendkívül igényesen kidolgozva (2002-ben restauráltatták őket.)

Bebó Károlyról (1712 – 1779) a közelben utcát neveztek el. Barokk-kori szobrász volt, 1740-től a Zichy család szolgálatában állt: a család szobrásza és építési felügyelője volt Óbudán, majd 1748-tól a család udvarmestere volt. Jäger János Henrik építésszel együtt dolgozott az óbudai Zichy kastélyon.
Belül, a templom főbejáratától jobbra indul a templomépítés második építési fázisából származó, kőkeretes ajtóval lezárt kő csigalépcső, mely a kórusra vezet.
Itt eredetileg a kezdetektől egy régi orgona állt, melyet kb. 40 év alatt teljesen elhasználtak. Ehelyett vásárolták 1792-ben a mostanit – szintén használtan, de jó állapotban.

Az orgona előtt faltól falig barokk könyöklő vezet. Az orgona barokkból copf stílusba átmenő, eredetileg mono típusú.
A pedálmű mintegy másfél oktávos, ismeretlen mester építette hozzá a XIX. század második felében. A pedálmű szerkezetéből adódik a gyakori meghibásodásra való hajlam, ezért ezt ma nem használjuk.

Az orgona eredeti formájában nem fért föl a kórusra, ezért az alsó, üres részét lefűrészelték. Azóta az eredeti klaviatúrától kis rudakkal vezérlik a mai játszóasztalt. Ugyancsak különlegessége, hogy a játszóasztal az orgona mögött van, ezért, hogy a kántor lássa a miséző papot.
1992-ben az orgonát részben restaurálták, de pénzhiány miatt nem lett teljes a felújítás. Az orgona teljes felújítására 2003-ban került sor – ma ismét nem tökéletes, de kompromisszumokkal lehet használni.

A homloksípsorban középütt sorakozik a 13 kisebb, és két oldalt a kétszer 7 nagyobb méretű síp.
Az orgonát ma már villanymotor látja el levegővel, de a kóruson még megtalálható a régi, lábbal működtetett fújtatója, mely a templomtérből, a bejáratnál balra található Filoména kép mögötti, függönnyel eltakart nyíláson kapta a levegőt. A kórusnak az utca felé eső oldalán félkör alakú ablak van, mellette kétoldalt álló apácaráccsal eltakart szekrényben állnak a pedálmű nagyméretű fa sípjai.

Maga az orgona „pozitív”, azaz felállítható orgona. Nem portatív, azaz játék közben nem szállítható.
A hangszer mechanikus traktúrájú, azaz vékony falécek, mint mozgásáttevő karok kötik össze a szelepeket a billentyűzettel. Ez még a barokk kor emléke.
Meglehetősen nagy erő kell a billentyűk lenyomásához, ez hidegben, amikor a kórustérben csak néhány fok van, meglehetősen nehézkes.

A hangszer sípjait a háború alatt elvitték puskatölténynek, az ónrekvirálás alatt, később a Váradi és Fia orgonaműhely adta vissza a principálsípokat.
A hangszer hangszíne, dinamikája nagyon jól illik a templom belső teréhez, akusztikájához, méreteihez – noha eredetileg nem ide készült.

Érdekessége még a hangszernek az, hogy ahol a zongorán az Fisz és Gisz billentyűk vannak, ott a hangszerünkön a D és E hang található, így a billentyűzet nem a ma megszokott képet mutatja. Nem E-F-G-A az alsó oktáv indulása, hanem C-F, és a mély D és E billentyűk a mai Fisz és Gisz helyén találhatóak.
Műszóval élve, a hangszernek tört oktávja van mind a manuál (kézzel játszott), mind a pedál (lábbal játszott) billentyűin.

Bal oldalon 4, jobb oldalon 6 regiszter kapcsolója van:
Doppel 8’ Flauta 8’ Flauta 4’ Mixtura 3 fach

Subbass 2’ Oktavbass 8’ (e kettő a pedálhoz tartozik)
Principal 4’ Octav 2’ Quint1 1/3 Superoctav 1’

Szólóének kíséretéhez a Doppel 8’-at használom, általános templomi ének és ordinárium kíséretéhez jön még ehhez a Flauta 4’ (ez egy oktávval magasabban szól).
Karácsonyi, Húsvéti, nagy ünnepi miseéneknél jön hozzá még a Principal 4’ (alapregiszter 1 oktávval magasabban) és az Octav 2’, ami két oktávval magasabban szól. Szóló orgonához gyakran minden sípot érdemes használni, ünnepi hangulatú hangszínt kapunk így.

Doppel: Kettős Doppel 8’= 8 lábas principál, ott szól, ahol játszunk
Flauta: Fuvola Flauta 4’=4 lábas Flauta 1: oktávval magasabban szól
Mixtura fach: Ezeknek a sípoknak hangmagassága úgy alkot sorokat, hogy a klaviatúra alsó billentyűihez magasabb sorszámú felhangok tartoznak, mint a felső billentyűkhöz. Ezt a lépcsőzetes csoportosítást „repetálásnak” (ismétlésnek) nevezzük. A regiszterek „repetálnak”, azaz a mélyebb oktávok ismétlik a magasabb oktávok sípjait és ezáltal egyenletesen fényes hangzást kapunk.
Subbass: A reneszánsz kora óta ismert regiszter, mely az orgona pedálművén helyezkedik el és tölt be alapozó szerepet. Amennyiben jól van megépítve, abban az esetben a piano regisztrációt nem nyomja el és a forte vagy tutti regisztráció mellett sem marad a háttérben hallhatatlan. Kizárólag 16’ és 32’ magasságban épül. Anyaga fenyő vagy tölgy, jellege 32’ magasság esetén lehet fedett vagy nyitott, 16’ esetén viszont jobbára nyitott; alakja hasáb, hangja fátyolos, alapozó.
Oktavbass 8’: A pedálmű 8′-as bőméretű principálregisztere.
Principal: Alapvető regiszter
Octav2’: Lábas oktáv, 2 oktávval magasabban szól
Quint 1: A 2. oktáv feletti kvint Az orgona első felhangját tartalmazó regiszter. Önmagában nem használható, tekintettel arra, hogy nem alaphangot szólaltat meg. Az előbb említett nevet alkalmazzák a legtöbbször a regiszter megjelölésére, de a „Quinta” és a „Quinte” megnevezés is elterjedt, de a “Nasat” megnevezés sem ismeretlen az organológiában.
Superoctav 1’: 3 oktávval magasabban szól

A regiszterek hangmagasságát hosszúságmértékkel (láb, rövidítve: ’) adjuk meg. Ezzel a mértékkel jelölték eredetileg a legmélyebb síp hosszúságát. A 8’-as nyitott regiszter legmélyebb sípja 8’ hosszú (2,38 méter) és a C-t szólaltatja meg.
Ma különbség nélkül 8’-at mondunk, ha a regiszter az írott hangmagasságban szól, és 4’-at, ha egy oktávval feljebb, akkor is, ha a regiszterek fedettek vagy kónikusak, és ezért ténylegesen nem ilyen hosszúak.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az orgona szerkezet és ez a hangszer kivételes és különleges. Nem nagy a hangja, és nem is mindig működik jól. Nagyon behatárolja a kántor munkáját. Sokat kell foglalkozni vele, hogy ténylegesen az szólaljon meg, amit szeretnénk. Ám mégis van egy fontos üzenete: itt a régi és az új találkozik. A mai modern világban használunk egy 225 éves hangszert.
Példa lehet ez arra is, hogy a kétezer éves vagy még régebbi tanítás is megél és hat – jó kezekből jól átadva – a modern világban.
Úgy gondolom, hogy ezt a hangszert érdemes megismerni, ajánlom mindenkinek, hogy hallgassa meg a hangját. Itt a templomban sokan szeretik. Vannak olyan vélemények, melyek szerint ez a hang testesíti meg az igazi templomi hangot. Mindenképpen különleges, szívvel megszólaltatva pedig méltón hirdeti Isten dicsőségét.

A szentmise hirdetései
Kapcsolat

Békásmegyer-Ófalui Szent József
Plébánia

Plébániai iroda: 1038 Budapest, Templom utca 18.
Hivatali órák:
Hétfő: 10:00–12:00
Péntek: 14:00–18:00
Telefon: +36 1 454 0571
E-mail: bekaspleb@communio.hu
Kórházlelkészség (éjjel-nappal hívható):
+36 1 213 9620

Írjon nekünk!